I. Pillér: Köznevelés
A sport vagy mozgásprogram típusa és tartalma – A programok típusának meghatározása
A program célja, hogy a közoktatásban részt vevő kisiskolások körében a kognitív, szociális, emocionális képességek különböző fejlettségi szintjeinek mozgásos gyakorlatok által való fejlesztése. A gyermekek fejlettségi szintjei e területeken igen eltérő lehet és a program ezen eltéréseket igyekszik hasonló szintre hozni. A módszertanban alkalmazott játékos sportolás és a vele járó örömök a gyermek lelki fejlődése mellett a fizikai kompetencia és a testkultúra fejlesztésében is hatékonyak.
Egy testnevelés- vagy egy mozgásóra keretein belül fejleszteni szükséges a gyerekek kondicionális-koordinációs képességeit, amelyek egymással kölcsönhatásban vannak. A kondicionális képességeken belül foglalkozni kell az erő, az állóképesség, a gyorsaság képességeivel. A koordinációs képességeken belül pedig fejleszteni kell az egyensúlyérzékelés, a téri tájékozódás, mozgásátállítás, ritmusérzékelés, reagálás képességeit, az izmok stabilitását, hajlékonyságát, és az ízületek mozgásterjedelmét is.
Mindemellett a szociális és társas kapcsolatok fejlesztése érdekében úgy szükséges differenciálni és olyan gyakorlatokat kell adni a gyerekeknek, ami által fejlődik az érzelmi, együtt érző, segítőkészségük is.
Mi a testkultúra? A testkultúra az egyetemes kultúrán belül helyezkedik el. Báthori, (1994) szerint a testkultúra az emberiség fejlődését végigkísérő örök kategória. Az egyetemes kultúra részeként tartalmazza a test egészségét, teljesítőképességét, a testi-lelki képességek fejlesztését és versenyszerű összemérését szolgáló tevékenységeket, a tevékenységek űzéséhez szükséges eszközöket, valamint e tevékenységek szellemi tükröződését az egyes tudományokban, kiemelten a testnevelés- és sporttudományban.” A testkultúrához szorosan kapcsolódik a testi nevelés vagy más néven szomatikus nevelés. A testi nevelés egy sajátos terület a nevelésen belül, hiszen beletartozik minden olyan intézkedés és tevékenység, amely segíti az emberi szervezet harmonikus fejlődését és az egészség megszilárdítását, megőrzését, továbbá a fizikai aktivitás megalapozását. Ennek része a munka- és pihenés, restitúciós idő helyes arányának a meghatározása is, a szellemi és a fizikai terhelés minőségi egyensúlya, az egészséges életmód kialakítása, mégpedig az étkezési és a higiéniai szokások betartása. A szomatikus nevelés létfontosságú feladatainak megalkotása és betartása, nem csak a testnevelő tanár feladata, hanem a mindenkori pedagógus kar és az egész társadalom felelőssége. A testnevelés nem más, mint az emberi test erejének, ügyességének, ellenálló-képességének fejlesztése iskolai, tantárgyi keretek között. Kissé komplexebben értelmezve, az emberre gyakorolt olyan szándékos hatások összessége, amelyek célja a fejlődés segítése, alakítása, felkészítés a társadalmi kötelezettségekre, végső soron az életre. (Domokos, é.n.) |
Miért fontos a szociális készségek fejlesztése? A mozgás a gyermekkor lételeme, ami elsődleges eszköze, hogy megismerje önmagát és a körülötte lévő világot. Minden gyermek különböző. Különböznek a külsőben, öltözködésben, viselkedésben. Amikor általános iskola első osztályába lépnek, egy dologban azonban hasonlóak, méghozzá abban, hogy mindenki iskolaérettnek számít, vagyis az engedélyt megkapta. Ebben, hogy a gyerek iskolaérettnek számít-e, az óvoda és végső soron a szülők döntenek. A testi, a jó intellektuális és kognitív képességek meglétén kívül, fontos a szociális érettség is. Sok szülő ezt elfelejti, hogy hogyan tud a gyerek egy közösségbe beilleszkedni, a csoport normáit betartani, ahol megjelenik a kudarctűrés képessége is, ami az érzelmi színvonalát tükrözi. Tehát a gyerekek nem egyforma képességekkel fogják megkezdeni az iskolás éveiket. A mai világban egyre nagyobb különbség lesz gyerek és gyerek közt. És az oktatási rendszer pillérjei a tapasztalat szerint nem csökkentik ezt a különbséget, hanem még fokozzák is az iskolás évek alatt. |
Az iskolások különböző fejlettségi szintjei miatt elengedhetetlen a differenciálás a sport vagy mozgásprogram kidolgozásakor. Az egyéni fejlődés helyes ütemének kialakítása a helyes cél, ezáltal a sikerélmények növelése, a motivációs bázis erősítése. A tanulók sport iránti motivációja függ a tanár személyiségétől és az említett a differenciálás sikerétől is. Fontos a foglalkozás pozitív légkörének a kialakítása és a tanulóknak a programba való bevonásának a módszere, az autonóm döntéshozataluk támogatása.
A különböző mozgásfolyamatok neuronális kapcsolódást idéznek elő az agyban. A végtagok helyzetéről, és az izmok működéséről idegpályákon keresztül visszajelzéseket kap az agy, aminek köszönhetően rengeteg ingerben részesül a központi idegrendszer. A mozgás és a vegetatív idegrendszer szoros kapcsolatban áll egymással. Továbbá a bizonyos mozgások örömet okoznak, amivel motivációra is ösztönöznek.
A mozgások megjelenése és kialakulása egy folyamat, amit tudunk segíteni vagy akadályozni. Annak érdekében hogy ezt támogatni tudjuk, ismerni kell azon folyamatokat, amikor nem csak a mozgás, hanem a személyiség kialakulása is történik, amelyet az alábbi összefoglaló tartalmaz.
A teljes fejezet letölthető itt: Első pillér_Iskolások
