A tapasztalatok és az eredmények mérése
A pilot program végén a részvevők, a mentorok és a facilitátorok programmal kapcsolatos tapasztalatainak mérése szubjektív mérőeszközökkel, kvalitativ interjúkkal és értékelő, elégedettséget mérő kérdőíven keresztül történik.
A pilot program részeként a résztvevők fizikai aktivitásához kapcsolódóan, a már korábbiakban bemutatott szubjektív és objektív mérőeszközöket is használjuk azért, hogy felmérjük a foglalkozások közben a résztvevők által tapasztalt mozgásintenzitást illetve a mozgás közben tapasztalt szórakozás vagy unatkozás mértékét. Továbbá egy objektív mérőeszközt, a lépésszámlálót is alkalmazni fogjuk azért, hogy a napi lépésszám mennyiségét felmérjük a program előtt és után. Mindezen eszközök célja az is, hogy a mozgásmennyiség és a tapasztalatok monitorozásával a résztvevők fejlődését nyomonkövessük, amely visszacsatolást jelent számukra a saját teljesítményükkel kapcsolatban, így motiváló hatású lehet.
Kiegészítő javaslat
Egy hosszabb (legalább 12 hétig tartó) sportintervenció mérési eljárásaként a következő kérdőíveket is alkalmazhatjuk:
WHO Általános jóllét kérdőív (WBI-5)
A kérdőív eredeti változatát, a WHO Jól-lét Indexet (Well-Being Index, WBI) 1982-ben hozták létre a pozitív életminőség-mutatók mérésének céljával (Bech és mtsai, 1996). Az öttételes (WBI-5) magyar verziójának adaptálását a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján Susánszky és munkatársai készítették el (2006). A tételek az utóbbi két hét vonatkozásában kérdeznek rá a szorongási és depressziószintre, a remény-reménytelenség szintjére, és az észlelt egészségi állapotra. Az egyes állításokat négyfokú Likert-skálán kell megítélni (1 = egyáltalán nem jellemző, 2 = alig jellemző 3 = jellemző, 4 = teljesen jellemző). A magyar változat megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult (Cronbach-alfa = 0,85, Susánszky és mtsai, 2006; betegmintán 0,82, Simor és mtsai, 2009).
Rosenberg Önértékelés Skála (Rosenberg Self-esteem Scale, RSES, Rosenberg, 1965)
A 10 itemes, négyfokú Likert-skála az általános globális, személyes önértékelést (önbecsülést) méri, egydimenziós mérőeszköz. Az itemek az önelfogadásra és az önmagunk értékességére vonatkoznak, 5 pozitív, és 5 negatív megfogalmazású tételt tartalmaz. Önbeszámolás alapján azt kell megítélnünk, hogy mennyire értünk egyet az adott állítással (1= teljesen egyetértek, 2= egyetértek, 3= nem értek egyet, 4= egyáltalán nem értek egyet). A skála összpontszámát úgy számoljuk ki, hogy az egyes tételekre adott értékeket összeadjuk. Minél magasabb a negatív itemek megfordítását követően kapott összeg, annál magasabb az önértékelés szintje.
EQ-5D (EuroQol, 1990)
Az általános egészségi állapot mérésére az EQ-5D kérdőívet használjuk, amely az egyik leggyakrabban alkalmazott mérőeszköze az egészség öt általános aspektusának; a mozgékonyságot, az önellátást, a szokásos tevékenységek elvégzésének nehezítettségét, valamint a fájdalom/rossz közérzet és a szorongás/lehangoltság területén jelentkező problémákat illetően. Általános jellegéből adódóan lehetővé teszi az általános lakosság és különböző betegségekben szenvedő betegek egészségi állapotának felmérését és összehasonlítását is. Az EQ-5D kérdőív második része egy „egészséghőmérő”, amely az általános egészségi állapotot méri vizuális analóg skála segítségével (EQ VAS). Értéktartománya 0–100, amelyen a 100 az elképzelhető legjobb, a 0 az elképzelhető legrosszabb egészségi állapotot jelenti
Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (Positive and Negative Affectivity Schedule, I-PANAS-SF, Thompson, 2007)
A kérdőív a pozitív és negatív érzelmi aspektusok feltárására szolgáló 10 tételes mérőeszköz, amely pozitív (pl.: lelkes, éber) és negatív (pl.: ellenséges, zaklatott) hangulati állapotot tartalmaz. A kitöltőnek ötfokú Likert-skálán kell megjelölnie, hogy az adott érzés, érzelem mennyire jellemző rá (1=egyáltalán nem vagy csak alig, 2=kicsit, 3=mérsékelten, 4=eléggé, 5=nagyon) az elmúlt héten.
| Kiegészíő javaslat Egy hosszabb (legalább 12 hétig tartó) sportintervenció mérési eljárásaként a következő kérdőíveket is alkalmazhatjuk: WHO Általános jóllét kérdőív (WBI-5) A kérdőív eredeti változatát, a WHO Jól-lét Indexet (Well-Being Index, WBI) 1982-ben hozták létre a pozitív életminőség-mutatók mérésének céljával (Bech és mtsai, 1996). Az öttételes (WBI-5) magyar verziójának adaptálását a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján Susánszky és munkatársai készítették el (2006). A tételek az utóbbi két hét vonatkozásában kérdeznek rá a szorongási és depressziószintre, a remény-reménytelenség szintjére, és az észlelt egészségi állapotra. Az egyes állításokat négyfokú Likert-skálán kell megítélni (1 = egyáltalán nem jellemző, 2 = alig jellemző 3 = jellemző, 4 = teljesen jellemző). A magyar változat megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult (Cronbach-alfa = 0,85, Susánszky és mtsai, 2006; betegmintán 0,82, Simor és mtsai, 2009). Rosenberg Önértékelés Skála (Rosenberg Self-esteem Scale, RSES, Rosenberg, 1965) A 10 itemes, négyfokú Likert-skála az általános globális, személyes önértékelést (önbecsülést) méri, egydimenziós mérőeszköz. Az itemek az önelfogadásra és az önmagunk értékességére vonatkoznak, 5 pozitív, és 5 negatív megfogalmazású tételt tartalmaz. Önbeszámolás alapján azt kell megítélnünk, hogy mennyire értünk egyet az adott állítással (1= teljesen egyetértek, 2= egyetértek, 3= nem értek egyet, 4= egyáltalán nem értek egyet). A skála összpontszámát úgy számoljuk ki, hogy az egyes tételekre adott értékeket összeadjuk. Minél magasabb a negatív itemek megfordítását követően kapott összeg, annál magasabb az önértékelés szintje. EQ-5D (EuroQol, 1990) Az általános egészségi állapot mérésére az EQ-5D kérdőívet használjuk, amely az egyik leggyakrabban alkalmazott mérőeszköze az egészség öt általános aspektusának; a mozgékonyságot, az önellátást, a szokásos tevékenységek elvégzésének nehezítettségét, valamint a fájdalom/rossz közérzet és a szorongás/lehangoltság területén jelentkező problémákat illetően. Általános jellegéből adódóan lehetővé teszi az általános lakosság és különböző betegségekben szenvedő betegek egészségi állapotának felmérését és összehasonlítását is. Az EQ-5D kérdőív második része egy „egészséghőmérő”, amely az általános egészségi állapotot méri vizuális analóg skála segítségével (EQ VAS). Értéktartománya 0–100, amelyen a 100 az elképzelhető legjobb, a 0 az elképzelhető legrosszabb egészségi állapotot jelenti Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (Positive and Negative Affectivity Schedule, I-PANAS-SF, Thompson, 2007) A kérdőív a pozitív és negatív érzelmi aspektusok feltárására szolgáló 10 tételes mérőeszköz, amely pozitív (pl.: lelkes, éber) és negatív (pl.: ellenséges, zaklatott) hangulati állapotot tartalmaz. A kitöltőnek ötfokú Likert-skálán kell megjelölnie, hogy az adott érzés, érzelem mennyire jellemző rá (1=egyáltalán nem vagy csak alig, 2=kicsit, 3=mérsékelten, 4=eléggé, 5=nagyon) az elmúlt héten.
|
Fizikai funkciók mérése:
A következő két felmérés a programba való belépés előtt az aktuális fizikai funkciókat méri, melyek segítenek a gyakorlatok megfelelő intenzitásának kiválasztásában:
“Szék – teszt” (Guralnik et al, 1994)
Egy támlás széket helyezünk a falhoz és megkérjük az adott személyt, hogy ülő helyzetből kiindulva ötször álljon fel és üljön le vissza amilyen gyorsan csak lehet a karokat a mellkas előtt összekulcsolva. Egy stopper segítségével mérjük, az ötször történő székről való felállást, a teszt befejező pozíciója a ülő helyzet. Maximálisan 2 perc áll a rendelkezésre. Az elért eredmény a sikeres/sikertelen teljesítés és a felhasznált másodperc.