A munkavállalási kompetenciák specifikus fejlesztése céljából fontosnak tartjuk, hogy a résztvevő személyek fizikai állapotát egyénenként felmérjük a program kezdetekor. A sportfoglalkozások hatékonyságának növelése érdekében fizikai funkcionális mozgásgyakorlatok elvégzésére is sor kerül. Ennek célja, hogy felmérje a résztvevők aktuális fizikai állapotát, és feltárja az esetleges ortopéd egészségügyi elváltozásokat.

Egy rövid személyes problémafeltáró beszélgetés és a kérdőívek segítségével a következő témákkal kapcsolatban biztosítjuk a megfelelő információk rendelkezésre állását:

  1. Aktuális egészségi állapottal kapcsolatos információk:
  • szubjektív egészségi állapot
  • fontos, betegségtörténettel kapcsolatos adatok
  • korlátozó tényezők, amelyek befolyásolhatják a megfelelő mozgásgyakorlatok kivitelezését
  • az egészségi állapottal kapcsolatos információk kiegészülnek az izomerősség és vázrendszer funkcionális mozgását feltérképező gyakorlatokkal is, amely a következő elemekből áll: vállízület mozgása, hátfájdalom, fekvőtámasz teszt, hasizomerősség és egyensúlyozás („core” stabilitás), combhajlító rugalmassága, guggolás és kitörés teszt
  1. Életmód, életvitel:
  • életvitellel vagy munkavállalással kapcsolatos egyéni fejlődést gátló tényezők felmérése (pl.: addikciók, egy egyéni cél eléréséhez szükséges tudás, vagy kompetenciák hiánya)
  • elsődlegesen milyan tényezőn és hogyan szeretne változtatni az adott személy, és ehhez a célhoz a mozgás hogyan járulhat hozzá
  1. Fizikai aktivitás:
  • Aktuális, egy átlagos napra jellemző fizikai aktivitás felmérése
  • Múltbeli rendszeres sportolás felmérése, kedvelt sporttevékenység
  1. Funkcionális gyakorlatok:

Az első felmérés során nyolc funkcionális gyakorlatot tartalmazó sorozattal a résztvevők izomzatának erejéről, hajlékonyságáról, az ízületi mozgástartományáról, a mobilitási és stabilitási képességéről, állóképességéről és a koordinációjáról tájékozódunk. Emellett a felmérés a mozgásmintában az egyéni mozgás-limitációra és funkcionális aszimmetriára is rávilágíthat, amely jelentős rizikófaktort jelent a sportsérülések és munkahelyen szerzett sérülések tekintetében (Cook és mtsai 2006a, 2006b). A gyakorlatok a biztonságos végrehajtás céljából egyre nehezedő sorrendben kerülnek végrehajtásra. A mérési eljárásokat leíró részben ezeket részletesen bemutatjuk. A következő tényezők felmérése történik:

  • Váll mobilitása
  • Aktív nyújtott lábemelés
  • Fekvő helyzetből való kinyomás törzsstabilizációval
  • Rotációs stabilitás
  • Mély guggolás technikája
  • Kitörés egyvonalban
  • Állóképesség
  • Egyensúly
  1. Célkitűzés:

A problémafeltáró beszélgetés keretében a résztvevők a mentoruk segítségével kitűznek egy elérendő távoli célt, amely felé szeretnének haladni a program keretében. Ezen cél – az életvitelhez, vagy fizikai aktivitáshoz kapcsoltan – a munkavállalási kompetenciák fejlesztéséhez kötődik (pl.: az állóképesség növelése, a napi fizikai aktivitás megnövelése a fogyás érdekében, vagy a hosszú, ülve töltött órák megszakítása érdekében). Majd rövid távú célokon keresztül kijelölik, hogy a személy mit fog tenni a cél elérése érdekében. A cselekvési terv kidolgozásakor a következő jellemzőkre figyelnek:

  • Specifikus: pontosan meghatározza, hogy a személy milyen rendszeres tevékenységet fog folytatni és azt hogyan teszi (pl.: „Ebéd után gyors gyaloglást végzek.”).
  • Mérhető: a rendszeres tevékenység milyen gyakorisággal, milyen időtartamban valósul meg, vagy hogyan mérhetőek az eredmények (pl.: „Ebéd után heti ötször, legalább 20 percig gyalogolok.”)
  • Megtartható és realisztikus: a tevékenység optimálisan beállított kihívást jelent a személy számára, azonban az eredmény elérhető, a valóságtól nem elrugaszkodott, és rendszeresen végezhető, akár a napi rutinba is beilleszthető. („A gyaloglás hosszát folyamatosan emelem, amíg tudok megállás nélkül 40 percet gyalogolni.”)
  • A cél időintervalluma meghatározott: tervezett határidő és időegység kijelölésére kerül sor amíg az adott célt teljesíteni kívánja a személy (pl.: „Ebéd után heti ötször, legalább 20 percig gyalogolok, a gyaloglás hosszát folyamatosan emelem minden héten legalább 5 perccel, és így képes leszek 40 percet gyalogolni, az 5. hét végére.
  1. Segítő és hátráltató tényezők felmérése:

Ezután egy pozitív-negatív motivációs mérlegen keresztül sorra veszi a mentorált személy, hogy melyek azok a tényezők, amelyek támogatják, illetve hátráltatják a megvalósítás folyamatát. A hátráltató, kockázati tényezők kivédése érdekében a mentor mentoráljával együtt összegyűjti azon tényezők, amelyekkel az akadályok kivédhetőek (pl.: rendszeres emlékeztető beállítása, a tevékenység naptárban való monitorozása stb).

  1. Egyéni programterv együttes kidolgozása:

Végül az így elkészült rövid távú célokat és a programtervet a mentor leírja és a résztvevő ezt aláírja. A mentor minden összegyűjtött fontos információt, amely a mozgásgyakorlatok tervezéséhez szükséges, saját felhasználásra szintén feljegyez.

A programban való részvétel feltételei, lépései és keretei

A részvétel szabályai

A programban való részvétel önkéntes, a résztvevők jelentkezés útján vagy ajánlással csatlakozhatnak a programhoz. A résztvevőket munkaügyi intézményekben, az önkormányzatnál illetve a szociális intézményben dolgozó szakembereken keresztül érjük el és rajtuk keresztül vagy promóció útján tájékoztatjuk az esetleges résztvevőket. A célcsoporttal foglalkozó intézmény dolgozói a programot ajánlják a klienseiknek és ha az adott személy hozzájárul, akkor megtörténik a csoportba való feliratkozás. Ennek keretében a következő történik:

  • Alapadatok és elérhetőség megadása annak érdekében, hogy egy mentor/ instruktor felvegye velük a kapcsolatot.
  • Tájékoztató leírást kapnak a programról és kitöltik a beleegyező nyilatkozatot (Melléklet 3).

A mentorral történő telefonos egyeztetés után kijelölik az első alkalom időpontját, amelynek keretében sor kerül egy kérdőív kitöltésére, a fizikai állapotot és funkciókat mérő feladat elvégzésére és a mentorral történő beszélgetésre ahogy azt már a korábbiakban kifejtettük. . A kérdőív és funkcionális mozgásfeladatok felmérése a résztvevők fejlődésének monitorozására szolgál saját felhasználásra, valamint a program hatásának mérését, mérhetőségét is támogatja.

A résztvevők motivációjának növelésére az innovációs program nagy hangsúlyt helyez. A sportoláshoz való kötődés növelése mellett a munkavállalási kompetenciák növelése céljából rendkívül fontos a résztvevők autonómia érzésének és a sportolás során a kompetencia érzésének a megtapasztalása. A következőkkel kívánjuk elérni ezt:

  1. Az egyéni mentorálás során az egyénre fordított figyelem fontos. Ennek keretében sor kerül az egyéni cél és cselekvési terv kijelölésére, ami a motivációt jelentősen növeli.
  2. A program öt alkalma egy fejlődési vonalat követ, amely a kezdőponttól, azaz a funkcionális mozgásfeladatok felmérésétől, az alkalmankénti egyre intenzívebb egyénileg összeállított feladatokon keresztül a záró alkalomig, azaz a felmérések megismétléséig terjed. A záró alkalomra a résztvevők az alapgyakorlatokat már megtanulják, a gyakorlatok listáját és a sporteszközöket továbbra is használhatják.
  3. A foglalkozást vezető és támogató facilitátorok pozitív, megerősítő és támogató kommunikációs stílust folytatnak, instrukciókat adnak az edzések levezénylése közben.
  4. A támogatásra és kontaktusra nagy hangsúlyt fektetünk azáltal, hogy a résztvevők lehetőséget kapnak kapcsolatok kialakítására, valamint közösségi tevékenységben vesznek részt.
  5. A részvétel és a csoporthoz való kötődés, csoportidentitás megerősítését kívánjuk elérni azáltal, hogy jutalmat adunk a résztvevőknek az első alkalom után. A résztvevők egy pontrendszerhez csatlakoznak és minden egyes sportos, mozgásos tevékenységért, amit a sportközösségeken belül vagy azon kívül végeznek, pontot kapnak. Ezek a pontok a program végén szintén beválthatók az általuk használt sporteszközökre.