A tapasztalatok és az eredmények mérése

A pilot program végén a részvevők, a mentorok és a facilitátorok programmal kapcsolatos tapasztalatainak mérése szubjektív mérőeszközökkel, kvalitatív interjúkkal és értékelő, elégedettséget mérő kérdőíven keresztül történik.

A pilot program részeként a résztvevők fizikai aktivitásához kapcsolódóan a már korábbiakban bemutatott szubjektív és objektív mérőeszközöket is használjuk azért, hogy felmérjük a foglalkozások közben a résztvevők által tapasztalt mozgásintenzitást illetve a mozgás közben tapasztalt kompetenciaérzés mértékét.

Továbbá egy objektív mérőeszközt, a lépésszámlálót is alkalmazni fogjuk azért, hogy a napi lépésszám mennyiségét felmérjük a program előtt és után. Mindezen eszközök célja az is, hogy a mozgásmennyiség és a tapasztalatok monitorozásával a résztvevők fejlődését nyomon kövessük, amely visszacsatolást jelent számukra a saját teljesítményükkel kapcsolatban és motiváló hatású lehet.

Továbbá, egy kérdőívekből összeállított kérdéssorozatot is alkalmazunk a program kezdetekor és az 5. alkalom után. A fogadó helyszíneken dolgozó facilitátorok és mentorok segítségével állítjuk majd össze a végső kérdőívet. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy ezeket a kérdőíveket semmilyen diagnosztikai, vagy további célra nem alkalmazzuk, az információkat bizalmasan kezeljük és elzárt helyen tartjuk, majd a feldolgozás után azonnal megsemmisítjük. A résztvevőket arra kérjük, hogy a kérdőíveken ne nevet, hanem egy kódot tüntessenek fel. A kód jelentését csakis egy személy, az értékelést végző szakértő ismerheti.

A következő kérdőíveket alkalmazhatjuk például:

  • WHO Általános jóllét kérdőív (WBI-5)
  • EQ-5D (EuroQol, 1990)
  • SF-12 (Szubjektív életminőség skála)
  • Nemzetközi Általános Fizikai Aktivitás Kérdőív (IPAQ, International Physical Activity Scale)

A következő skála a foglalkozások közben a gyakorlatok megfelelő intenzitásának  kijelölésében segít:

A mozgásintenzitás mérése (Borg-skála): A Borg-skála (RPE) a szubjektíven érzékelt mozgásintenzitás mérésére szolgál. A sportoló személy a 6-tól 20-ig terjedő skálán megállapítja, hogy mennyire érzi az éppen végzett tevékenységet fárasztónak. A skála értékei az intenzitás fokát fejezik ki (29. ábra).

A tapasztalt kompetencia érzése: Egy 1-10-ig növekvő skálán mennyire tartja Önmagát képesnek a kijelölt cél elérésére? (10 – teljesen bizonyos, hogy képes elérni a kijelölt célt; 1 – egyáltalán nem)

12345678910

 Lépésszámláló használata: A napi lépésszám növelése érdekében a pilot programhoz csatlakozó személyek egy lépésszámlálót (pedometer) kapnak a programra való feliratkozáskor. Megkérjük őket, hogy 2-3 napon keresztül jegyezzék fel a napi lépésszámaikat és törekedjenek arra, hogy minden nap növeljék a lépések számát legalább 10 percnyi sétával. A lépésszámláló a fizikai aktivitás objektív méréséhez használt eszköz. Költséghatékony mérője a napi lépések számának, mechanikus elven méri a térben történő vertikális elmozdulást. Idősek esetében a 2-3 napon át történő átlagos napi lépésmennyiséget mérve a valóságot jól megközelítő értékét tudjuk mérni egy általános napra jellemző fizikai aktivitás mennyiségének. Általánosan a napi 10 000 lépésszám elérése javasolt, ekkor aktív életmódról beszélünk, az 5000-10000 napi lépésszám esetén közepes, az 5000-es értéket el nem érő lépésszám esetén inaktív életmódról beszélünk.

Egyensúly:

  • Négy pozíciós egyensúly-teszt (Rossiter-Fornoff et al, 1995)

A teszt négy statikus egyensúlyozó gyakorlatot vizsgál, amelyeket időre mérünk. Gyakorlásra nincs lehetőség, a tesztet mezítláb végzi el a vizsgált személy. A vizsgáló személy segít a pozíció beállításában, majd elindul az időmérés, a vizsgált személynek segítség nélkül kell megtartania a következő pozíciókat: zárt lábbal történő állás, az egyik lábfej enyhe előre helyezése, a lábfejek egy vonalon történő egymás után helyezése és egy lábon történő állás, végül egy lábon állás behunyt szemmel. A következő pozícióra akkor lehet rátérni ha a vizsgált személy legalább 10 másodpercig egyensúly vesztés és segítség nélkül meg tudja tartan a pozíciót. A teszt eredménye a végső pozíció egyensúlyvesztésig történő megtartásának ideje.

Funkcionális mozgásgyakorlatok:

  • Váll mobilitás
  • Aktív nyújtott lábemelés
  • Fekvő helyzetből való kinyomás törzsstabilizációval
  • Rotációs stabilitás
  • Mély guggolás
  • Kitörés egyvonalban

Ezen gyakorlatok a pilot során felmérésre kerültek. A felmérés módját a Gyakorlati tárház

tartalmazza.

Állóképesség, mozgáskoordináció:

  • Lépcsőteszt

A mozgáskoordinációt és állóképességet mérő tesztet időre végzik el  a résztvevők. Egy steppad előtt állnak és az óra indítására a domináns lábukkal kezdve fel-le lépnek a padról. Az egy perc alatt történő fellépések számát mérjük. Ha lehetőség van rá a résztvevők pulzusemelkedését is mérjük a teszt előtti és közvetlenül a teszt utáni állapotot összehasonlítva, majd azt, hogy a pulzus mennyire áll vissza a normál szintre a megállás utáni 1 percen belül. A fellépések számát és a pulzusemelkedést, csökkenés mértékét monitorozzuk a program kezdetekor és az utolsó alkalommal.

Az egészségi állapot szubjektív mérésére alkalmazhatóak az alábbi kérdőívek és skálák (Fábián, 2014)[1]. A pilot során alkalmazott kérdőívet Melléklet 5. tartalmazza.

WHO Általános jóllét kérdőív (WBI-5, Well-Being Index)

A kérdőív eredeti változatát, a WHO Jól-lét Indexet 1982-ben hozták létre a pozitív életminőség-mutatók mérésének céljával (Bech és mtsai, 1996). Ekkor egy nemzetközi kutatás keretében a cukorbetegeknél alkalmazott különböző terápiás eljárások hatékonyságát vizsgálták a betegek szubjektív megítélése és az életminőség szempontjából. A skálát egyre szélesebb körben alkalmazták, kezdetben 22 tételes, majd 10 tételes változatban. A rövidítés oka főként az egészségügyi ellátásban elterjedt rutinszerű használata volt. Bech és munkatársai 1996-ban hozták létre a tíz (Bech és mtsai 1996), majd az öttételes változatot (Bech, 1996). Az öttételes (WBI-5) magyar verziójának adaptálását a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján Susánszky és munkatársai készítették el (2006). A tételek az utóbbi két hét vonatkozásában kérdeznek rá a szorongási szintre, a vitalitásra és az észlelt egészségi állapotra. Az egyes állításokat négyfokú Likert-skálán kell megítélni (1 = egyáltalán nem jellemző, 2 = alig jellemző 3 = jellemző, 4 = teljesen jellemző).

EuroQol (EQ-5D, European Quality of Life)

Az 1987 óta létező mérőeszközt, Európában és a világ számos más országában alkalmazzák a szubjektív egészségi állapot és az életminőség mérésére. A kérdőív 5 dimenziót mér (mozgékonyság, önellátás, szokásos napi tevékenységek, fájdalom/rossz közérzet, illetve szorongás/lehangoltság), amelyekhez egy 3 fokozatú skálának megfelelő kijelentéssor tartozik. A kijelentések az adott dimenzióra vonatkozva:

  • nem jelentkezik semmilyen probléma;
  • kismértékű probléma áll fenn;
  • jelentős mértékű probléma áll fenn.

A kérdőívet az EuroQol-skála, egy vizuál analóg skála egészíti ki, amely 100 fokozatú és leginkább egy hőmérőre emlékeztet. A válaszadók bejelöli, hogy milyennek tartják egészségi állapotukat. A skála 0 pontja az elképzelhető legrosszabb, míg a 100 az elképzelhető legjobb egészségi állapotot tükrözi.

Szubjektív Életminőség Skála (SF-12, Short Form Health Survey)

A „36- item Short Form Health Survey” kérdőív rövidített változata, az általános életminőséget méri a 14 év fölötti személyeknél. A kérdőív 8 életminőségi kérdéscsoportot tartalmaz: a fizikai aktivitás, a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság, a testi fájdalom, az általános egészségérzet, a vitalitás, a társadalmi aktivitás, az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság és az általános mentális egészség.

A személyek által megítélt mozgásmennyiség mérésére használjuk:

Nemzetközi Általános Fizikai Aktivitás Kérdőív (IPAQ, International Physical Activity Scale)

A nemzetközi gyakorlatban használt validált kérdőív négy kategóriában vizsgálja, hogy az elmúlt héten az adott személy hány percet töltött fizikai aktivitással. A közepes és magas intenzitású mozgások megítélésekor ajánlott, hogy a kérdező tanácsot adjon az intenzitás szintjeinek megfelelő meghatározásával. A kérdőív ezen kívül a gyaloglásra és ülésre szánt időt is vizsgálja.

[1] Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_alkalmazott_magyar/adatok.html (letöltve 2018. 08.26.)