Iskolai célcsoport

8. ábra. A rendszeres sportolás pozitív hatásai az iskoláskorúak célcsoportjában

A pilot során az iskolások célcsoportra vonatkozóan célként a csoportos sportfoglalkozásnak

• a kognitív képességek fejlesztésére,
• az emocionális jóllétre,
• a szociális készségek fejlesztésére, illetve
• a szociális kapcsolatok kialakítására gyakorolt pozitív hatását emeljük ki elsősorban.
• a tanulók fizikai, koordinációs és motoros készségének fejlődésére,
• amely közvetetten hathat a kognitív teljesítményekre,
• a figyelmi kapacitásra és
• az esetleges tanulási nehézségek mérséklésére.
• a program pozitív hatást gyakorol a diákok tanulással és az iskolai részvétellel kapcsolatos jövőbeni motivációjára,
• a tanulmányi célok kitűzésére és azok elérésére.
• A kompetenciák fejlesztése, a tanulásban megtapasztalt korai sikerélmények akár a felsőoktatásból történő lemorzsolódás esélyét is csökkentheti a jövőbeni tanulmányok során.

Az álláskeresési státuszban lévő személyek

A munkaerőpiaci szakpolitikát megvalósító közigazgatási szereplők által felkínált segítségnyújtás elsősorban a munkaerő keresleti és kínálati oldalának összekapcsolására irányul, valamint bizonyos jogosultsági helyzet esetén képzésekben való részvételt biztosít. Ez ugyanakkor ritkán párosul olyan tanácsadási vagy mentorálási formákkal, amelyek segítenék a munkakeresőket a sikereket akadályozó pszichés korlátokon való túllépésen.

A pilot program ezen célcsoportja innovatív szaktanácsadási szolgáltatási programba kerül bevonásra. A cél sporttevékenység és egyéb, az álláskereséssel összefüggő cselekvési terv együttes kidolgozása a szaktanácsadóval, és annak sikeres végrehajtása a bevont személyek részvételével. A sportolás, illetve ezen a területen elért sikerek célja az önbizalom és önbecsülés generálása, az egyén helyes önbecsülésének visszaállítása, adott esetben a depressziós tünetektől való megszabadulás. Emellett egy olyan, az élet más területén is egyszerűen alkalmazható metódus elsajátítása, amely megtanítja a résztvevőket a célkitűzésre, valamint a hozzá kapcsolódó cselekvési terv összeállítására és megvalósítására. A csoport tagjai számára ajánlott közös programok szervezése is, melyek keretében megvitathatják tapasztalataikat (megosztó körök), amelynek köszönhetően a közösségi és a „nem vagyok egyedül az adott problémával” élmény szintén támogatja a mentális javulást.

A program módszertanának tervezésekor elsőként a keresett szakmák pályatükreinek áttekintésére kerül sor. A pályatükrök tartalmazzák az egyes foglalkozások (4 jegyű FEOR) kizáró és korlátozó egészségügyi feltételeit, a foglalkozáshoz szükséges kompetenciákat, illetve az adott foglalkozás esetén az egészségkárosodás jellemző faktorait melyet a Melléklet 2.- ben található táblázat tartalmaz[1]. A projekt keretei között a keresett szakmák pályatükreiben azokat a kompetenciákat, egészséget károsító tényezőket és a munka elvégzéséhez szükséges illetve azt korlátozó fizikai jellemzőket azonosítottuk, amelyek esetében erőnlét-fejlesztéssel, minimális gyógytornával az álláskereső és az üres állás jellemzői megfeleltethetőek egymásnak. Azonban megfelelő prevenció esetén az egészségkárosodás faktorai csökkenthetők.

A munka elvégzését kizáró fizikai és pszichés okok, illetve tényezők minden felsorolt foglalkozás esetén a szellemi, és a fizikai teljesítőképességet érintő betegségek, az érzékszervek működését és a kommunikációt érintő betegségek.  Emellett fontos kiemelni, hogy ha az adott foglalkozásra jellemző egészségkárosodás kockázata magas a megfelelő preventív intézkedések és a dolgozók egészségtudatosságának alacsony foka miatt, akkor a munkavégzés rövid időtartamon belül a munkaerő kiesését okozhatja. Ezért rendkívül fontos tudatában lennie mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak a kockázati tényezőkkel, és megfelelő intézkedéseket hozni azok csökkentésére.

[1] Cseh K. – Nemeskéri Zs. – Szellő J. – Tibold A. (2014) KÉZIKÖNYV a foglalkozások egészségi szempontjainak meghatározásához (online), Pécsi Tudományegyetem Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar http://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2014/09/Kezikonyv-teljes-v%C3%A1ltozat.pdf

A rendszeres sportot és mozgást magukban foglaló foglalkozások hosszú távon a munkahelyi egészségmegőrzés fontos eszközét jelenthetik akár csoportban akár egyénileg végezve. Összefoglalva elmondható, hogy megfelelő prevencióval, amely a fizikai aktivitást és speciális mozgásgyakorlatok elvégzését foglalja magában, a következő fizikai egészséget károsító tényezők kialakulása csökkenthető, vagy előzhető meg:

• Ülő munkát igénylő szellemi vagy közepesen nehéz fizikai munkák esetében: a felsőtest váz- és izomrendszeréhez kötődő elváltozások (váll, nyak, hát, de­rék), illetve az alacsony fizikai aktivitáshoz kötődő betegségek (pl.: szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség);
• Állást és egyéb testhelyzeteket igénylő közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munkák esetében: a kézi terheléshez és a kényszertesthelyzetekhez kötődő váz- és izomrendszeri betegségek kialakulása (váll, nyak, könyök, hát, de­rék, csípő, térdek, bokák kórállapotai).

Az említett munkaerőhiánnyal jellemezhető foglalkozások betöltéséhez és általánosan, a munkanélküli státuszban lévő személyek munkapiaci esélyeinek növeléséhez szükséges kompetenciák közül a következő tényezők fejleszthetők sportolással és mozgásgyakorlatokkal:

• állóképesség (fizikai munkák betöltéséhez illetve az immunrendszer javítására);
• fizikai erőnlét (főként az emeléshez, toláshoz szükséges vázizmok);
• flexibilitás, mobilitás (az egyoldalú terhelés és kényszertesthelyzeteket igénylő foglalkozások esetében a munkavégzést megakadályozó betegségek kockázatának csökkentése érdekében);
• mozgáskoordináció (fizikai munkák betöltéséhez);
• optimális testsúly megtartása (minden munka esetében).

Ezek mellett a sport közvetetten hatással lehet olyan képességekre, pszichés állapotra vagy pszichoszociális magatartási formákra, amelyek bármely fizikai vagy szellemi foglalkozás betöltéséhez fontosak:

• stressztűrő képesség;
• célorientáltság;
• figyelem és koncentráció;
• gyors reakciókészség;
• társas kompetenciák, társas együttműködés;
• a fejlett kapcsolatteremtő képességhez szükséges önértékelés;
• egészséges életmód folytatása;
• addikciók csökkentése vagy megelőzése (pl.: alkoholfogyasztás, dohányzás).

Idősek célcsoport

Az időskorban jelentkező kognitív és fizikai állapotot érintő kóros vagy természetes leépülés foka mérsékelhető és változó az egyes személyeknél genetikai, környezeti és életmódbeli faktoroktól függően. Ezek közül leginkább az életmódbeli faktorok befolyásolhatóak, amelyek közé sorolható például a fizikai aktivitás, a közösségi életben való aktívabb részvétel és az egészséges táplálkozás is. Az innovációs program ezen életmódbeli faktorokat veszi figyelembe és olyan élménnyel teli közösségi programokat kíván bevezetni a nyugdíjas korúak számára, amelyek integrálják a mozgást, az egészségtudatosság növelését, a szociális élményeket, valamint a támogatottság, a gondoskodás élményét.