A mentális jóllét

A mentális jóllét magában foglalja az egyén képességét az önálló fejlődésre, a produktív és kreatív cselekvésre, a munkára, a pozitív és erős emberi kapcsolatok kialakítására és a közösségben való részvételre (Beddington és mtsai, 2008). A mentális jóllét fogalmához kapcsolódik az elégedettség érzése, az optimizmus, az önértékelés, a kontroll érzése, a céltudatosság, a valahová tartozás érzésének és az érzelmi támogatottságnak a megléte.

 

Az egészség fogalma szervesen összekapcsolódik a mentális jóllét állapotával, amely elsősorban az érzelmekre és kapcsolatokra vonatkozik. A mentális jóllét multidimenzionális, összetett konstrukció, amely a következő hat területen mutatott, az emberi önmegvalósításhoz hozzájáruló tényezőből áll össze (Ryff-Keyes, 1995):

  • az autonómia érzése
  • a személyiség kiteljesedése
  • az önelfogadás
  • az életcél megléte
  • az önuralom
  • a pozitív emberi kapcsolatok.

A mentális jóllét állapota nem azt jelenti, hogy negatív, fájdalmas érzelmektől teljesen mentes az egyén, hiszen ezek a mindennapi élethez hozzá tartoznak. Azonban ha a negatív érzelmek és tapasztalatok gyakoriak, intenzívek vagy hosszú ideig állnak fenn, akkor az egyén elvesztheti képességét arra, hogy a mindennapi életben a megszokott módon, optimálisan funkcionáljon, és hogy akár fizikai egészségét is fenntartsa. A fizikai aktivitás, a sport segíthet az egyénnek, hogy akár a nehézségek ellenére is pozitív érzelmeket éljen át, egy közösség tagja legyen és ahhoz kapcsolódjon, érzelmi támogatást, megerősítést kapjon, amely segíthet a stresszel való megküzdésben és az egyén képességeinek, erőforrásainak fejlesztésében.

A fizikai aktivitás és a sport egy olyan egészségmagatartás, amely egyrészt tartást és céltudatosságot biztosíthat, valamint egészségkárosító viselkedéseket mérsékelhet például a dohányzást (Horn & Dino, 2018) vagy az alkoholizmust (Viester és mtsai, 2017)

A teljes Módszertani tanulmány letölthető itt: EFOP525_Módszertani tanulmány_2.0