A fizikai aktivitás szerepe a fizikai és mentális egészségre – A köznevelésben résztvevők

A sportnak nem csak a megfelelő fizikai képességek fejlődésében, de az optimális pszichológiai énfejlődésben is szerepe van, amely például a stressz kezelésében, az emocionális jóllét fejlődésében, a depresszió megelőzésében mutatkozhat meg. Emellett a sport a kognitív képességek és optimális teljesítmény kialakulására, a szociális énfejlődésre is jelentős hatást gyakorol, amely az optimális énkifejezésben, az önbizalomban, az önértékelésben, a szociális interakciók helyes kezelésében és a valahová tartozás érzésében jut kifejezésre.

A WHO adatai szerint globálisan a fiatalok 80 százaléka nem éri el a javasolt, életkornak megfelelő mozgásmennyiséget.

A napi javasolt mozgásmennyiség az 5-17 életévig terjedő korosztályban

• Napi 60 perc közepes és magas intenzitású mozgás, amely magában foglalhat minimum 10 perces sportolást, gyaloglást, rekreációs sportot, játékot, aktív házimunkát.

• Minden 60 percen felül végzett fizikai aktivitás javulást hozhat az erő- és állóképesség fejlesztésében, illetve metabolikus szabályozásban.

Elérendő célok és eredmények

A teljes tanulmány letölthető itt: EFOP525_Módszertani tanulmány_2.0

A tanulmányi nehézségekkel és/vagy beilleszkedési problémákkal küzdő fiatalok számára a Testnevelési Egyetem által tervezett tevékenység célja olyan csoportos sporttevékenységek és a résztvevők felé irányuló többletfigyelem biztosítása, amelyek a kognitív és szociális készségek fejlesztésével a tanulmányi eredmények javulását és a beilleszkedési nehézségek csökkenését eredményezik.

Tanulási nehézség

Tanulási nehézségről akkor beszélünk, ha a gyermeknek rövidebb lefolyású tanulási kudarcai, problémái vannak, és a tanulási teljesítménye átmenetileg alacsony –  például helytelen tanulási szokások, módszerek, koncentrációzavar, tudásbeli hiányosság, szorongás következtében vagy bizonyos pszichés funkciók rendellenes működése miatt (Petriné, 1998).

A beilleszkedési zavar

A beilleszkedési zavar esetén valamilyen kapcsolatzavarról van szó: a gyermek nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a csoport értékeihez, normáihoz, szabályaihoz. A tünetek széles skálán mozoghatnak: a visszahúzódástól (regresszió) a depresszión át, az ellenséges viselkedésen keresztül az agresszióig. A két jelenség sok esetben együttesen alakul ki, jelei már a korai években megfigyelhetőek; a tanulási nehézségnek oka is és következménye is lehet a beilleszkedési probléma (Szücs, 2003).

A lemorzsolódás, vagy iskolaelhagyás a 2017/2018-as tanévre vonatkozó adatok alapján több mint 82 ezer diákot veszélyeztetett, amelynek előzménye legtöbb esetben a tanulási nehézség vagy beilleszkedési probléma. A tanulási nehézség és beilleszkedési probléma korai felismerés esetén intervenciós eszközök használatával jól korrigálható, azonban a problémák feloldása nélkül egyéb nehézségek, állandó kudarcélmények és önértékelési rendellenesség fordulhatnak elő. A „másság” érzése, a kortársak közé való beilleszkedés hiánya helytelen személyiségfejlődési irányt idézhet elő. A mentális és pszichés problémák jelenléte, valamint a pozitív egészségmagatartás példájának és az egészségtudatosságnak a hiánya növeli a mozgásszegény életmód előfordulását, az addikciók korai megjelenését, ami visszahat a fizikai kondícióra.

A tanulmányi és beilleszkedési nehézségek nem kizárólagosan szellemi képességekkel, kognitív kapacitással állnak összefüggésben, ezeknek számos oka lehet, amelyet háttér és környezeti változók, pszichés folyamatok, illetve szervezeti változók befolyásolhatnak.

A sportolás közben megszerzett vagy átélt közösségi élmény, valamint a személyes teljesítmény növelésének megtapasztalása által a nehézségekkel rendelkező diákok mentális egészsége javulhat, illetve ösztönzést is kaphatnak a tanulmányi eredményeikkel kapcsolatban. A sportban elért pozitív élmények és sikerek megmutathatják a nehézségekkel, akár hátrányos helyzettel rendelkező vagy személyes problémákkal küzdő résztvevőknek azt, hogy az élet más területén képesek megoldási lehetőségeket találni, pozitív szociális élményekben részesülni, illetve eredményeket felmutatni. A csoportban végzett és mozgással kapcsolatos személyes, pozitív élményeknek rendkívül fontos szerepe van a társas kompetenciák fejlesztésében, hiszen manapság a virtuális kommunikáció és virtuális közösségek előtérbe helyezésével ezek az élmények háttérbe szorulnak. Az asszertivitás, a társas együttműködés és egyéb társas kompetencia fejlesztésének fontos szerepe van a későbbi érvényesülés szempontjából és ehhez a csoportos sportfoglalkozások kiváló lehetőséget nyújtanak.

A közoktatásban bevezetett programok esetében különböző célkitűzések fogalmazhatók meg az alapján, hogy az adott közösségnek, intézménynek milyen igényei vannak. Az igényekhez igazodva a sportfoglalkozások gyakorlatainak összeállításakor specifikus célok jelölhetők ki.