Nyugdíjas korúak

Elérendő célok és eredmények

Programunk célja a nyugdíjas korúak célcsoportjában az olyan közösségi szolgáltatások körének bővítése, amelyek felhívják a figyelmet az idősek életminőségének javítása iránti igényre és propagálják az egészségtudatos magatartás elterjesztését. A pilot program keretén belül olyan közösségi mozgásfoglalkozások kerülnek bevezetésre, amelyek a társas kapcsolatok kialakulásához is hozzájárulnak, támogatják a pszichés és a fizikai jóllét megteremtését. A programot úgy alakítjuk ki, hogy az alkalmazott gyakorlatok nehézségi foka és intenzitása illeszkedjen a résztvevők igényeihez. A cél egy fennálló állapot további romlásának lassítása, vagy megakadályozása, illetve lehetőség szerint az állapot javítása. Azoknál a résztvevőknél pedig, akiknek egészségi mutatóik megfelelőek, a megelőzés a cél, tehát a „sikeres öregedés” támogatása. A „sikeres öregedés” fogalmába tartozik a betegség és a krónikus betegségek, illetve a mozgás-korlátozottság hiánya vagy kismértékű előfordulása, a megfelelő kognitív és fizikai funkciók fenntartása és az aktív bevonódás a mindennapi élet tevékenységeibe (Jeste, Depp, & Vahia, 2010)

A természetes öregedéshez hozzá tartozó fizikai és kognitív képességekben jelentkező romlás mellett az idősek esetében különösen nagy pszichés kihívást jelent az elmagányosodás folyamata. Magyarországon napjainkban nem jellemző, hogy az idősek gyermekeikkel és unokáikkal, többgenerációs családban élnek együtt. Az életkor előrehaladtával – legtöbb esetben az özvegyülés következtében – folyamatosan nő az egyedül, özvegyen egyszemélyes háztartásban élők aránya. Részben emiatt az időskor egyik meghatározó állapota a magányosság. Magyarországon összességében a 65 év felettiek alig több mint tizede érzi gyakran vagy állandóan magányosnak magát kutatások alapján (Bálint & Spéder, 2012.). Az empíria azt is igazolja, hogy a kor előrehaladtával a magányosságot átmenetileg vagy permanensen érző személyek aránya növekszik: a 80-82 évesek csoportján belül közel kétszer annyian magányosak, mint a 60-64 évesek. A valakihez, illetve valahová való tartozás hiánya jelentősen növeli az időskori depressziót, amely közvetetten a fizikai egészséget is negatívan befolyásolja. Emellett a pszichés jóllétnek szintén nem kedvez az az attitűd, amely az idősek társadalmi megítélését jellemzi ma Magyarországon: az idősek státusza európai összevetésben is az alacsonyabbak közé tartozik. A felmérés elkészítésekor vizsgált 25 Uniós tagállamban a 3. legalacsonyabb szinten az idős emberek megítélése áll. A társadalom által alkotott kép az egyes társadalmi csoportokról – így az idősebb korosztályról – a köztudat szerves részévé válik, és ezzel aktívan hozzájárul az adott társadalmi csoport helyzetének formálásához.

A teljes tanulmány letölthető itt: EFOP525_Módszertani tanulmány_2.0