Kiemelt jó gyakorlatok: 5 jó gyakorlat kidolgozása
1. EASY Minds
1.1 A projekt/program tartalma és a fejlesztési szükséglet

Egy Ausztráliában megvalósított program, az EASY Minds (eredeti nyelven a program teljes elnevezése: Encouraging Activity to Stimulate Young Minds, magyarul: Fiatal Elmék Stimulálása az Aktivitás Ösztönzésén Keresztül[1]) keretében nyolc általános iskola ötödik, illetve hatodik osztályos tanulóinak a bevonásával került sor annak a tesztelésére, hogy a fizikai aktivitás mennyiben támogatja a matematika tanulását[2]. A matematika órákba integrált sportfoglalkozás várt hatása a fokozott testmozgás mellett a tanulás élvezetének, az elkötelezettségnek és a tanulás eredményességének a növelését célozta. A kiválasztott osztályok tanulóinak egy része a kísérleti csoportba került bevonásra, míg a többiek a kontrol csoportot alkották. A jelen tanulmányban jógyakorlatként bemutatott program előzménye egy sikeresen megvalósított pilot program volt, amely bizonyította a beavatkozás pozitív hatását a gyermekek matematika óra és a teljes iskolaidő alatti mozgására. A korábbi kísérlet ugyanakkor kizárólag egyetlen iskolában zajlott és minden órát a kutató csoport egy tagja tervezett és tartott meg.

A project koncepció alapját az a tudományosan igazolt tény jelenti, hogy a fizikai aktivitás (továbbiakban rövidítve: PA) serkenti a gyerekek kognitív funkcióját, koncentrációját és feladat-központú, illetve -fókuszú viselkedését. Emellett  a fizikai aktivitást integráló, valós élethelyzeteket megjelenítő feladatok integrálása a képzésbe, oktatásba segíti a hallgatókat a elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatóságának elsajátításában. A matematika esetében ez jelentheti például valós mérések (mérőszalag alkalmazása), stopperóra stb. használatát feladatmegoldás közben.

A pilot keretében a közvetlen eredményt a diákok fizikai aktivitásának növekedése – egyrészt az érintett iskolai napon, másrészt a matematika órák keretében viszonyítva a hagyományos matekórákhoz – jelentette, míg a közvetett, várt hatások között a gyerekek feladathoz való hozzáállásának („on-task behaviour”) javulása, a matematika tanulás élvezetének fokozása és a tanulmányi eredmények javulása szerepelt.

Az EASY Minds tehát egy olyan innovatív program, amely egyszerre célozza a diákok fizikai aktivitásának és tanulmányi eredményeinek javítását általános iskolások esetében célzottan  a matematikaoktatás területén. A kísérleti program emellett azt is célul tűzte ki, hogy szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzanak meg a matematikaoktatás hatékonyságának növelése céljából, hiszen a tervezett innováció valós problémákra reflektált:

  • A kutatás elvégzésekor aktuális statisztikák alapján a fiatalok kevesebb mint 20%-a esetében valósul meg a napi 60 percnyi fizikai aktivitás kritériuma (Hallal et al., 2012). A hagyományos iskolai oktatás keretében az iskolaidő alatt a diákok fizikai aktivitása alacsony. Az ülő tevékenység, illetve inaktív életforma a túlsúly kialakulásának nagyobb kockázatát rejti magában és rontja a mentális egészséget.
  • Emellett az iskolai keretek nem alkalmasak arra (oktatói túlterheltség, magas elvárások az oktatókkal szemben, járatlanság a fizikai aktivitást érintő kérdések területén), hogy lehetőséget biztosítsanak a tanároknak a fizikai aktivitás és a testmozgás fontosságának promotálására, noha ennek valódi gyökere a tanárok saját, fizikai tevékenység végzésével kapcsolatos meggyőződése, percepciója és attitűdje.

1.2 A kísérlet gyakorlati megvalósítása

A program megvalósítására a random módon kiválasztott, nyolc általános iskola bevonásával került sor, 5. és 6. osztályos tanulók részvételével. Az újszerű tanítási módszertant alkalmazó tanárok 1 napos felkészítés keretében sajátították el a mozgást és hagyományos tanítást kombináló módszertant és hat héten keresztül heti legalább három, 60 perces matematika óra keretében kellett alkalmazniuk a mozgás alapú tanítási módszert. Az egy napos felkészítés keretében a tanárok a következő információkhoz jutottak hozzá:

  • a kísérleti program elméleti kereteinek bemutatása és az EASY Minds céljainak megismerése;
  • a mozgás-alapú tanulás gyakorlata, gyakorlati megfontolások és alkalmazhatóság, tanítási alapelvek;
  • a mozgás alapú tanítási módszer alapelvei;
  • a tervek elméleti kidolgozása (gyakorlat egy EASY Mind-típusú tanítási blokk kidolgozására; valamint segítségnyújtás a kapott eszközök, útmutatók alkalmazásában);
  • egy beltéri és egy kültéri mozgással kombinált feladat végrehajtásnak bemutatása;
  • valamint zárásképpen a mozgás-alapú tanítás alapelveinek felelevenítése, és a végrehajtással kapcsolatos egyéb operatív dolgok átbeszélése (pl. kapcsolattartás módja a kísérleti kutatócsoport tagjaival).

A felkészítés során a cél az volt, hogy a részvevő tanárok az új oktatási módszernek mind az elméleti, mind a gyakorlati alkalmazhatóságával tisztában legyenek és lehetőségük legyen a gyakorlatban is kipróbálni azt. Az egy napos képzést a kísérletben résztvevő egyetemek, intézmények kutatói tartották, akik tapasztalattal rendelkeznek a matematikaoktatás, az általános iskolai oktatás és a PA elősegítése, népszerűsítése terén.

A megvalósítás során a tanárok két típusú, fizikai aktivitással összefüggő feladatot építettek be a matematika oktatásába:

  1. az egyik esetben sporttevékenység közben kell a gyerekeknek matematikafeladatot oldaniuk (pl. futás vagy labdajáték közben felidézniük/gyakorolniuk a szorzótáblát);
  2. a másik esetben 1-1 feladat megoldása mozgást igénylő cselekvéshez volt kötve (például mérőszalaggal történő mérés kivitelezése).

A programban részt vevő iskolák hozzájutottak a szükséges eszközcsomaghoz, amely számos, a mozgás alapú matematikaoktatáshoz szükséges eszközt tartalmazott. Fontos eleme ugyanakkor a program-design módszertani részének, hogy a kísérletben résztvevő tanárokat saját feladatok és programtervek kialakítására ösztönözték annak érdekében, hogy azok képesek legyenek azonosulni a alkalmazott feladatokkal.

1.3 Mérési módszertan

A kutatás során a következő minőségbiztosítási és mérési módszertanokat alkalmazták:

  • Önértékelései „check list” a résztvevő tanárok számára (három nagy témakör: (1) az újszerű módszertan alkalmazásának értékelése; (2) a tanulók aktivitási szintje, (3) a tanulók elkötelezettsége; <= 1-5-ig terjedő skálán az intenzitás értékelése a három témakörhöz kapcsolódó állítások esetében);
  • Tanulók fizikai aktivitásának mérése (gyorsulásmérő alkalmazásával);
  • Feladattal kapcsolatos viselkedés („on-task behaviour”) – két kategória alkalmazása: (1) aktívan elkötelezett; (2) passzívan elkötelezett;
  • Matematikához való hozzáállással (tanulók magabiztossága, valamint a matematika hasznosságának megítélése) kapcsolatos kérdőív kitöltetése a tanulókkal;
  • Tanulmányi eredmények mérése matematikateszttel;
  • Folyamatértékelés a tanárokkal és diákokkal készített egyéni és fókuszcsoportos interjúk keretében.

1.4. Eredmények

A módszer tesztelése során a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a mozgás-alapú tanítási módszer hatékony (Riley et al., 2016). A fizikai aktivitás növelésére iskolaidő alatt, miközben nem rontja az iskolai teljesítményt és a tanulók feladat-orientáltságát. Éppen ezért a kutatás eredményei alapján ajánlott a tantervekbe a mozgáson alapuló innovatív oktatási technikák alkalmazása és nem kizárólagosan a matematikaoktatás területén.