Az egészségmagatartás és az egészségtudatosság növelésének modellje
Az egészség „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” A definíció 1998-ban közzétett kiegészítése szerint az egészség, mint pozitív fogalom a mindennapi élet erőforrása, nem pedig életcélja, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapotot foglalja magában. Az egészség egy egyensúlyi állapot, amely különböző fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állapotai felé. A saját egészségi állapotát az egyén csak szubjektíven képes átélni, minősíteni, megváltoztatandónak ítélni. |
Az innovációs program átfogó célja, hogy a sport, mint módszertani elem alkalmazásával javítsa a fizikai és mentális egészséget olyan célcsoportok körében, akik a társadalom valamilyen nehézségekkel, már meglévő egészségi, vagy szociális problémával küzdő rétegéhez tartoznak. A sport és a mozgással teli szociális élmények biztosítása pozitív változásokat indít el, amely a saját egészség mellett a társadalom állapotát is befolyásolja. A fizikai aktivitás és a sport egy olyan egészségmagatartás, amely egyrészt tartást és céltudatosságot biztosíthat, valamint egészségkárosító viselkedéseket mérsékelhet például a dohányzást (Horn & Dino, 2018) vagy az alkoholizmust (Viester és mtsai, 2017).
Az egészségmagatartás Az emberi életvitel sajátos formája, amely során az egyén tudatosan a saját egészsége érdekében cselekszik. Mindazon viselkedési formák, szokások és tudáselemek befolyásolják, amelyek a betegségek kialakulásának megelőzésében vagy a már létrejött betegségekből való kigyógyulásban játszanak szerepet. |
A prevenció A népegészségügy fogalma szerint a prevenció olyan tevékenység, amelynek célja az egészséges életmód propagálása. melynek első szintjét (primer prevenció) olyan intézkedések jelentik, amelyek az egészség általános védelme, az egészségkárosodás és megbetegedés bekövetkezésének megelőzése érdekében történnek. |
Az egészségmagatartást tehát az egyén környezete, a tágabb társadalmi, politika rendszere is befolyásolja, amely tudását, képességeit, hiedelemrendszerét, attitűdjét alakíthatja pozitív vagy negatív irányban. A pozitív, jó irányban történő egészségmagatartás preventív jellegű, az egészségkárosodást megelőző magatartás.
A „Sporttal a fizikai és mentális egészségért” című innovációs program ezen primer prevenció szintjéhez köthető. A Testnevelési Egyetem (TE) által bevezetésre kerülő innovációs program módszere két, bizonyítottan eredményes prevenciós modellt integrál, amelyek az egészségmagatartás megváltoztatására fókuszálnak. Az innováció elméleti háttere ötvöz egy szélesebb, rendszer szintű modellt az egészségmagatartás szocio-ökológiai modelljét (Salmon & King, 2002) és az egyén magatartás-rendszerére fókuszáló modellt, az öndetermináció modelljét. Általános gyakorlat szerint az egészségmagatartást befolyásoló intézkedések (pl.: egészségügyi szűrés) elsősorban az egyénre és az ő cselekvéseire, motiválási rendszerére, interperszonális kapcsolataira fókuszálnak, és nem veszik figyelembe az egyén tágabb szociális, környezeti és közpolitikai rendszerét. Kritikai elemzés igazolja, hogy az eredményes prevenciók, amelyek az egészségmagatartásra és specifikusan a fizikai aktivitás növelésére tartós pozitív hatást gyakorolnak, a következő elemeket integrálták (Haggis és mtsai, 2013): szocio-ökológiai megközelítés; a résztvevő személyek specifikus sajátosságainak, igényeinek figyelembe vétele; az érintett személyek bevonása a prevenció felépítésének folyamatába; egy interdiszciplináris szakértői csoport bevonása.
A teljes Módszertani tanulmány letölthető itt: EFOP525_Módszertani tanulmány_2.0
